#111. Kritika - Ezért még megfizetsz!

http://ezertmegmegfizetsz.blogspot.hu/

Író.: Szimy

Kinézet.:

Imádom. Annyira összeszedett, rendezett, kellemes és harmonikus. Viszont nem egyedi. Mikor beléptem valamelyik blogos csoportba, hogy reklámozzam a feltámadásomat kapásból két bloggal találkoztam, ahol tök ugyanez volt a design. Nem tudom, hogy ez egy vihető design volt, vagy ezt te rendelted, de valaki koppint valakiről. Annyi még, hogy engem zavar, hogy a Menü ott fent van a retekben, de biztos így van kódolva (nem értek hozzá). Ennek ellenére tényleg gyönyörű, büszke lehetsz.

5/5

Történet.:

Nem tudom miért, egyszerűen gondban vagyok azzal, hogy megfogalmazzam, mit is éreztem, miközben olvastam a történetet.

Annyi biztos, hogy női karaktert még életemben nem utáltam ennyire, mint Corneliát. Valamilyen szinten érthető, hogy mit, miért tesz, miért gondolkodik úgy, ahogy és Istenem, tényleg léteznek ilyen emberek, de én személy szerint képtelen vagyok azonosulni vele. Nathaniel meg annyira egy semmilyen karakter. Mármint jófiú, szépfiú... és nem tudok több jellemzőt felsorakoztatni a neve mellett. Jenny, Will meg a Bellák mehetnek a negatív kupacba. Számomra, akik érnek valamit az Chris és Stella. Ha valamikor jobban és részletesebben kitérsz az ő történetükre én leszek az első ember, aki nyaggatni fog a folytatásért. Szóval a történet szereplői, számomra nagyon nem szimpatikusak. Mégis, annyival magával ragadt a sztori. Azon kaptam magam, hogy olvasom és olvasom és már a végén járok. Rendkívüli, csodásan, igényesen megírt történet, amit bárkinek ajánlanék. De számomra vannak hiányjelek. Annyira sok az ilyen visszaemlékezős, átugró leírás - biztos nem ezek a megfelelő szavak, igyekszem érthetően kifejezni magam. Mármint, leírtad, milyen volt a randi, azt hiszem nézték a csillagokat. Számomra hiányzott az, hogy ezt el is meséld. Hogy milyen volt akkor a hanglat, kíváncsi lettem volna Cornelia gondolataira. Egyszerűen bombaként ledobod a dolgokat, hogy ez volt, meg az volt, de az olvasók ebből semmit sem élnek át. És ez számomra negatív. Talán így jobban értetnénk Corneliát, nem ódzkodnék annyira a személyétől és a döntéseitől. És ki tudja? Lehet, hogy Nathaniel felkerülne azok mellé a férfi szereplők mellé, akikért rajongani tudok. De kihagytál ebből engem és a többi olvasót is. Vagy csak én maradtam le arról a fejezetről? Nem nevezhetem összecsapottnak a fejezeteket, nem mondhatom azt, hogy nincsenek átgondolva dolgok, de nekem ez így annyira kiforratlan.

Mégis, mindenek ellenére ez a történet nagyon ott van, és csak imádni lehet. Én nagyon kíváncsi vagyok a folytatásra és csak remélni tudom, hogy Cornelia változik, még ha csak egy kicsit is. Vagy bevallja, hogy droid, mert nem létezik, hogy ilyen gyökér legyen valaki.

A történet természetesen felkerül a Blogok, amiket érdemes olvasni oldalra és remélem, hogy rengeteg, lelkes olvasót szerzel majd. Valamint, ha végre sikerül utolérnem önmagam a következő P.Á.-t ajánlom figyelmedbe!

5/4,5

A még nem Nathaniel rajongó.:

Fannii J.

xx.

#110. Kritika - My Candy Love.

http://emilyjonsontortenete.blogspot.hu/

Író.: Fanncsih

Névrokon, gyere, borulj keblemre!

Kinézet.:

A hátteredet most cseréld le. Sosem volt jó nagy mintás hátteret alkalmazni, főleg nem olyat, ami egy embert akar ábrázolni, mivel abszolút semmi nem látszik belőle. De ha mindenképpen ragaszkodsz hozzá NE mozaikra állítsd, vagy éppen megváltoztathatod magának a bejegyzés sablonját, hogy áttetsző legyen, vagy a legegyszerűbb - és szerintem a legjobb - keresel egy másik hátteret. A fejléc, saját munka? Mert ha az nem mondok semmi csúnyát. És ezt nem azért mondom, hogy bántsalak - én még ennyit sem tudok megcsinálni, a pálcika emberem mindig is pocsékul sikerült. Lényeg a lényegben, hogy nekem tetszik így kicsiben, ha rámegyek a blogodra már nem annyira. Egyrészt túlságosan balra húz, állítsd be, hogy középen legyen. Túl szürke, idegesít, hogy nem tudok rájönni, mi a franc akar lenni az a sok izé a háttérben, és a jobb alsó sarokban az a smacis kép...menj fel We heart it-ra, rengeteg fan-art képpel találkozhatsz, ami eszméletlen jól meg van rajzolva. Térjünk rá az oldalmodulokra...már, ha lenne. Igaz van kettő, de azok semmik - legalábbis számomra. Hiányolom a számlálót (talán Te is olyan blogger vagy, aki tiltakozik ellene, hogy napvilágra hozza a kattintók számát - akkor vegyük úgy, hogy meg sem szólaltam) a chat-ablakot; nem foglal sok helyet, rendkívül hasznos, gyors és egyszerű, olvasó szemmel nézve én inkább itt fejtem ki a véleményem, mint hozzászólásban, az macerásabb. De, ha nem szeretnél a már meglévőknél több modult, akkor a Magamról részt tedd az archívum alá. Nem tudom, számomra olyan nagyképű dolog, hogy jobb vagy bal sarokban az író van felül, jól elvagyunk mi ott alul, köszi!

Nem tudom, ránézek és túl szürke és nem tudom, hogyan vihetnél bele egy kis színt...

5/2,5

Történet.:

Imádom a Csábításból Jelest! Gáz, nem gáz tizennyolc vagyok tizenkilenc profillal - ezen nincs mit szégyellni. (Armin megszállott) Szóval nagyon izgatottan várom a történetet, úgyhogy el is kezdem. 

Húha.

Először is nem szeretem, ha a szereplők bemutatása egy bejegyzésben történik meg, jobban szeretem, ha egy oldalba van berakva. A bevezetőd...nagyon remélem, hogy csak itt az elején történik meg, de megfogadtam, hogy akkor kezdek el kritikát írni, ha teljesen elolvastam a sztorit, szóval befogom.

Húha.

Semmi sem változott. Istenem, nem akarok durva lenni, pedig hozzá tartozik a természetemhez, hogy ha felidegesítem magam, akkor durván buknak ki belőlem a szavak.

Nos, annyira...végtelenül egyszerű. Mind maga a történet és az is, ahogy tálalod. Semmi komolyság, mélység nincsen benne. Egyszerűen leírod azt, ami eszedbe jut, semmit sem színesítesz rajta, nem adsz hozzá semmi pluszt, ami miatt arra gondolnék, hogy Igen, nekem ehhez a bloghoz vissza kell térnem. Egy szimpla limonádé sztorit olvashattunk, amiből már annyi van, hogy Dunát lehetne velük rekeszteni. Csupa tőmondat az egész, nem magyarázol meg semmit sem, nincs leírás;abszolúte semmi. Nem szeretem a ruhás képeket. Nem tudom, sok blogger azt hiszi, hogy az helyettesíti a szöveget, pedig abszolút nem. Egy könyvben sem látsz, az Ezt viseltem sor mellett egy Polyvore-os linket, hogy Ha tényleg szeretnéd megnézni mit viselt XY a tizedik fejezetben, akkor menj fel ide és ámulj. Egyrészről végre lesz valami leírásod a blogban, még ha az csak egy ruha bemutatása is lesz, valamint hosszabbnak tűnik a rész - és az is lesz, mivel nem csak egy törés lesz a blogon azáltal, hogy beszúrsz egy képet. Valamint, aki játszik a játékkal, tudja, hogy mik a lehetőségek, ha leírod, hogy egy kosarasmezt vett fel, mindenki tudja, hogy az a Dajan randin van és, hogy mennyibe kerül a butikban.

Pontot nem a következő mondat elé, hanem a befejezett mondat után teszünk. a vesszőt nem a két szó közé tesszük, hanem közvetlenül a vesszőt megelőző szó után és utána jön a szóköz. Számokat betűvel írjuk, és nincs olyan, hogy *sóhaj* írd ki hogy sóhajtott, mély levegőt vett, akármi. Olyan sincs, hogy *pá perc múlva* - annyira felesleges, ennyi erővel írhattad volna azt ennek az izének a helyére, hogy Feszült csendben lépegettem Castiellel az oldalamon és csak remélem mertem, hogy nem veszi komolyan, amit a keresztanyám mondott, vagy legalább nem fog vele szekálni a végtelenségig. - Máris van egy hosszú, összetett mondatot. Önpacsi.

Mit jelent az, hogy Castieles? Őszintén? Fingom nincs és szerintem többen is így vannak. Képzeld el milyen, vagy te is megelégszel egy ilyen semmit mondó kifejezéssel? Szerinted milyen Castiel? Férfias, erőteljes? Pasi illatban általában a pézsma a nyerő - fogalmam nincs, mi ez, de hidd el nekem a könyvek nyolcvan százalékában a srácnak ilyen illata van. Vagy, természet, föld, erő és egy, a srác természetes aromájának lenyűgöző keveréke, melyre nincsenek szavak. Tessék, ez egyenlő a "Castieles"-sel, szerintem.

Nem tudom, mennyire szeretnéd folytatni még ezt a blogot, valamint a blogolást, mert akkor változtatnod kell. Nem lehet ennyire egyszerű a blogod. Nem fogom tagadni, olvastatja magát. Nagyon gyorsan tudtam vele haladni - már csak azért is, mert rendkívül rövidek a részek, és itt jön, hogy egy rész minimum 2000 karakter. Tehát, nem azt mondom, hogy felment az agyvizem, mint más blogoknál, de annyival jobbra meg lehetne ezt írni. Olvass! Könyvet, blogot, újságot, szatírát - bármit, amiből tanulhatsz, fejlődhetsz. De ez így tényleg nem maradhat, mivel nem fogja mindenki elviselni, hogy ilyen stílusban írsz.

5/2

Az Armin-fan.:

Fannii J.

xx.