#83. Kritika - Between two fires

Cím.: Between two fires
Link.: http://harryandnial.blogspot.hu/
Író.: Anikó Kecskeméti

Kinézet.:
Piros.
Túl piros.
Na meg ez a barna meg piros számomra nem igazán egyeztethető össze. Nem jó az összehatás. Ráadásul a piros alapon fehér írás olvashatatlan 49 fejezeten keresztül. A lélekszámláló valamint a design köszönetét feljebb helyezném el. A fejezetek oldal szerintem fölösleges, főleg az a három kép az alján. Nem tudom, lehet, hogy csak én vagyok így vele, de engem idegesít és hátráltat az olvasásban az, hogy a modulsáv a bal oldalon van. Komolyan, lassabban haladok.
Már csak így a végére és ez úgy mindenkink szól. A blog linkjeiben kerüljük már a helyesírási hibákat, valamint az elírásokat. De most tényleg.
Figyelj oda a vesszőkre, valamint az elírásokra.

Sztori.:
Ismét egy híresség a testvérem dolog. Már kezdek rajta felülemelkedni komolyan.
Az viszont meglepett, hogy volt bátorságod a két bandát egy sztoriba belezsúfolni. De jöttek is a rajongók, nem igaz?
Nem tudom miért, de ragaszkodom a valósághoz. Még az ilyen sztorikban is. Most komolyan, miért jó az minden ilyen sztoriban, hogy a másik nem ismeri fel a hírességeket? Beszél vele húsz percet és csak utána koppan neki a helyzet, miután valaki megmondja neki a dolgot vagy fellép az illető az internetre. Ne nézzük már egymást hülyének.
Az okés, hogy káromkodás van a blogodban. Én is káromkodok a blogokban is, élőben meg még többet. Nincs azzal semmi gond, ha Te is beillesztesz egyet-kettőt a történetbe, főleg, hogy maga Demien személyiségéhez, valamint a helyzethez is illet. Így totál fölösleges kicsillagozni belőle egy betűt. Nem értél el vele semmit, csak azt, hogy hirtelen arra gondoltam, oh milyen érdekes "O" betű...
Eléggé össze vagyok zavarodva, mármint ami a saját érzéseimet illeti a blogoddal kapcsolatban. Az ilyen blogokat vagy szeretem vagy utálom. Nálad egy kicsit mindkettő.
Negatív dolog, hogy két híres banda van benne. Elég lenne egy komolyan. Nem tudom honnan jött neked mindez, de hangsúlyozom - nekem - nem jön be. És itt vannak ezek a klisé dolgok, hogy Niall mindig éhes, Harry nőcsábász, Louis kölyök, Liam komoly és, hogy Zayn hiú. Emelkedjünk már ettől. Szakadjunk már el a Starity meg a Viva írásaitól és képzeljük el, hogy valójában milyenek. Ha meg képtelenek vagyunk rá, akkor hagyjuk a picsába. Nem szeretem benne a szemszögváltásokat. Várj ez így nem jó. Szeretem, hogy váltogatod Harry és Mel szemszögét, de akkor élvezném igazán, ha egy teljes fejezetet szentélnél mondjuk arra, hogy Harry szemszögéből ismerjük meg a dolgokat. Kendall szemszöge - na azt nem értem. Fölösleges. Ennyi erővel Mel apjának a szemszöge is fontos lehet.
Viszont pozitív, hogy van - érdekes lehet - tartása a blognak. Sablonnak kellene lennie. Hiszen van benne egy csaj, aki lázadozik, de mégis mindig szűz marad. Két híres banda is van benne, és az egyik banda egyik tagjával testvére. A másik banda egyik tagjába meg beleszeret.
De mégsem lett annyira sablon.
Meg van a maga jelleme és stílusa, ami nekem tetszik valamilyen szinten. Tény, hogy most romantikus sztorikat akarok olvasni, amiben van némi bonyodalom, amit Te abszolút megadtál nekem.
Oh várj.
Elolvastam az utolsó fejezetet is.
Amnézia? Ne csináld már csajszi! Jó lett volna. Annyira jó lett volna.
Oké, totál sablon lett. Az lett, totálisan. Meg fog fogni a csaj egy pólót, vagy iszik egy pohár vizet, és rájön, hogy a kórházi víznek totál olyan az íze, mint az 1D-s fiúknál és mindenre emlékezni fog.
Végem.
Pedig jó lett volna!
Lényegtelen, ha egy amnéziás blogot keresnek, ahol szerelmi háromszög van, remélem a Tiédet is felsorolják!